Picture In A Frame - az átkeretezés technika

A coaching során az átkeretezés metódusa sokszor segíthet. Amikor valamilyen probléma nyomja a szívünket, rendszerint nem is a konkrét kiváltó ok az, ami a szenvedést okozza, hanem az, ahogyan tekintünk rá.

Hogyan segíts magadon, ha elárasztanak a rossz érzések?

Ki ne forgolódott volna álmatlanul éjszaka, sötét gondolatokkal küzdve?

Melyikünkkel ne fordult volna elő, hogy egy reggeli, stresszes helyzet az egész napunkra rányomta a bélyegét?

Ki ne kapott volna olyan megjegyzést, ami után - legalább egy darabig - az egész jövőjét rémesnek látta?

Amikor ebbe az ún. probléma-állapotba kerülünk, figyelmünk túlzottan is a minket feszítő érzésre koncentrál. Érthető tehát, ha azt éljük meg, hogy az ég beborult felettünk és esély sincs arra, hogy ismét kisüssön a nap. A segítő szakmák egyik legalapvetőbb beavatkozási módszere az, hogy megpróbáljuk kimozdítani az ügyfelet ebből a beszűkült állapotból, és mihamarabb kiszélesíteni a figyelmét azokra a dolgokra, amikkel még rendelkezhet a problémán kívül. Például a megoldásához szükséges erőforrásokkal.

Az átkeretezés módszere

Az egyik ilyen alapvető kimozdító eszköz az ún. átkeretezés. Ez alatt azt értjük, hogy a problémának olyan jelentést és kontextust keresünk, amelyben a bennünket ért negatív tapasztalások értelmet nyerhetnek. Ez a megközelítés az ún. Gestalt vagy más néven rendszerszemléletű terápiából eredeztethető. A módszer szerint minden viselkedésnek megvan az értelme és funkciója, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő kontextust. Egy sikeres átkeretezés segíthet a kliensnek új megvilágításban látni a helyzetét, kimozdítani az elakadásból és a problémáról az erőforrásaira irányítani a fókuszt.

Egy példa az átkeretezés technikájára

A közelmúltból jó példa minderre a világjárvány és a vele járó bezárkózás. Számos történetet hallhatunk arról, hogyan váltak lehetőséggé a megváltozott körülmények. Sokan ezt az időszakot új dolgok tanulásával, önfejlesztéssel vagy sporttal töltötték, de

vállon veregethettük magunkat az alkalmazkodóképességünk és a találékonyságunk miatt is.

Röviden: a tragikus események olyan lehetőséget is tartogattak számunkra, amit kifejezetten a hasznunkra tudtunk fordítani.

A pozitív átkeretezés típusai

Christina Budde a Történetmesélés a coachingban c. könyvében 3 nagyobb kategóriába sorolja az átkeretezés-gyakorlatot.

Jelentés-átkeretezés

Jelentés-átkeretezésről akkor beszélünk, amikor egy adott helyzet vagy viselkedés olyan más lehetséges jelentéseit keressük, amelyben új megvilágításba kerülhet az átélt érzés. Ügyfél: “Sorra érnek a kudarcok”

Coach: “Honnan nyered az erőd, hogy ezeket a kihívásokat mind elbírd?”

Kontextus-átkeretezés

Kontextus-átkeretezés során olyan kontextust keresünk, amelyben az adott viselkedésnek, helyzetnek értelme van.

Ügyfél: “Már megint kihasználták az emberek, hogy túl hamar szavazok bizalmat nekik.” Coach: “Milyen helyzetekben lenne kifejezetten hasznos számodra ez a tulajdonságod?”

Tartalom-átkeretezés

Tartalom-átkeretezés esetében az adott viselkedés mögötti (pozitív) szándékot keressük, majd leválasztjuk a viselkedésről.

Ügyfél: “Csak halogatom a teendőimet, lusta vagyok.”

Coach: “Egyszer egy bölcs pszichológus azt mondta, hogy a halogatás mögött húzódhat egy igazán mély, pihenésre való igény is. Neked mi jut eszedbe erről?”

A kognitív átkeretezés kockázata és előnyei

Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy az elárasztó, negatív érzések pozitívra cserélésével nem a körülmények megszépítése vagy a probléma érvénytelenítése a szándékunk.

Attól, mert a koronavírus alatt sok jó dologgal gazdagodott az életünk, és ennek mi örülünk, természetesen nem válik köddé a járvány okozta veszteség, szomorúság, félelem stb. érzése. Éppen ezért különösen érdemes odafigyelni az időzítésre. Ha túl hamar játsszuk ki az átkeretezés-kártyánkat, könnyen lehet, hogy beszélgetőpartnerünk azt éli meg, nem vesszük komolyan az ő problémáját. Ugyanez igaz akkor is, ha magunkon dolgozunk. Az első és legfontosabb, hogy megértéssel közelítsünk az érzések felé és engedjünk nekik teret, mielőtt dolgozni kezdenénk velük.

Az átkeretezés célja az, hogy amikor egy problémával szembesülünk, csak annyi figyelmet kérjen tőlünk, amennyit valóban érdemel.

Hacsak nem születtünk Buddhának, az élet olykor rálép a tyúkszemünkre. Mindig jöhet valaki, aki úgy szól hozzánk, vagy előállhat egy helyzet, ahol úgy érezzük, képtelenek leszünk jól teljesíteni, hogy nem felelünk meg… Azonban ha időben tetten érjük az érzéseinket, csak tegyünk egy kísérletet és gondolkodjunk el, hogy még milyen lehetőségek jöhetnek számításba azon túl, ami ösztönösen beugrik. Jó adag rosszkedvtől, stressztől és önértékelési zavartól kímélhetjük meg magunkat, ha szélesebb spektrumra fókuszálunk.

Természetesen, mint minden más önfejlesztési módszer, kellő gyakorlással ez is készséggé válhat hosszú távon. Vagyis idővel az egyetlen “biztos” negatív forgatókönyv mellett derűsebb, az erőforrásainkra építő lehetőségek is ugyanolyan automatikusan bukkanhatnak fel a tudatunkban.

„I love you baby and I always will Ever since I put your picture in a frame”

(Tom Waits – Kathleen Brennan)